Mindannyian hordozunk múltbéli élményeket, sérelmeket, elvárásokat, amelyek gyakran akadályoznak minket. Én megtanultam, hogy az elengedés nem felejtést jelent, hanem belső szabadságot.

Az első lépés, hogy tudatosan szembenézünk azzal, ami bennünk van. Felismerjük az érzéseket, a mintákat, majd lassan, szeretettel engedjük el, ami már nem szolgálja a jelenünket.

Segít, ha naplót írunk, meditálunk, vagy a családállítás és a Bach-virágterápia finom módszereit alkalmazzuk. Ezek az eszközök támogatják a gyógyulást, és megadják a lehetőséget, hogy a múlt ne árnyékolja be a jelenünket.

Az elengedés folyamatában megtapasztaljuk, hogy a lélek könnyebbé válik, a döntéseink tisztábbak lesznek, és a mindennapok öröme újra megjelenik.