Az élet időről időre kibillent minket az egyensúlyból. Néha egy váratlan helyzet, máskor egy belső bizonytalanság hoz zűrzavart. Ilyenkor hajlamosak vagyunk kifelé keresni az okokat – pedig a legtöbbször belülről indul minden.

Én is sokszor tapasztaltam, hogy amikor magamban rend van, a külvilág is kisimul. Kapcsolataim harmonikusabbá válnak, a döntéseim könnyebben megszületnek, és a napjaim áramlóbbá válnak. Ahogy Popper Péter mondta: "Akiben rend van – rendet teremt maga körül."

A belső rend nem azt jelenti, hogy mindig minden tökéletes. Sokkal inkább azt, hogy összekapcsolódunk önmagunkkal, és tudatosan figyelünk arra, mi zajlik bennünk. Hogy észrevesszük, mikor fáradunk el lelkileg, mikor nyom el a megfelelés, vagy mikor veszítjük el a kapcsolatot az örömmel.

Az önismereti folyamatok – legyen az családállítás, asztrológiai elemzés, Bach-virágterápia vagy akár egy tarot-konzultáció – mind ugyanarra hívnak: visszatérni önmagunkhoz. Ezek az eszközök nem kívülről adnak megoldást, hanem belül ébresztenek rá a válaszokra, amiket már rég hordozunk magunkban.

Amikor megengedjük magunknak, hogy meglássuk, megértsük és elfogadjuk, ami bennünk van, a rend magától megszületik. Nem erőltetve, hanem természetesen. És egyszer csak ott lesz a felismerés: minden rendben van – mert én is rendben vagyok.